Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: július, 2015

Hiszel az ima mindent legyőző erejében?

 Július 31. "Az imádkozásban és a hálaadásban legyetek kitartóak és éberek!" (Kol 4,2) Középiskolában egy testnevelésórán a barátommal versenyeztünk, ki tud több fekvőtámaszt csinálni egy kézen. Mindketten aktívan sportoltunk, így elég látványosnak ígérkezett a bemutató. Az osztály körül is állt minket, de a tornatanár néhány fekvőtámasz után kizavart bennünket az ellenőrzőért, hogy megkapjuk az elégtelen osztályzatot. A feladat ugyanis azon az órán nem az egykezes, hanem a négyütemű fekvőtámasz volt. Hiába érveltünk, hogy mi csináltunk jó pár erősítő mozdulatot, a tanár érvével nem tudtunk vitatkozni: Nem azt tettétek, amit én mondtam. Azt hiszem, sokszor így vagyunk az imádkozással is. Megy az nekünk kisujjból. Gyakorlatunk van. Imádkozunk reggel, délben és este. Imádkozunk istentiszteleten és nagyobb feladatok előtt. Imádkozunk magunkért és másokért. Imádkozunk: kérünk, hálát adunk, dicsőítünk, könyörgünk... De vajon megvan-e az imádságunk többi üteme? Mai igénk az imád
Vannak imaszándékaink, melyeket a szívünk diktál, és vannak, melyeket az élet tár elénk: Többmilliós invázió Magyarország felé?

"Elhívásunk (egyénenként más és más, de) egy reményre szól" Ef 4,4.

Isten egybegyűjti az Ő népét. Szólj, Uram, hallja a Te szolgád!-válaszolt Sámuel Isten megszólítására. Ma is megszólít minket Isten. Ha kiváncsiak vagyunk rá, akkor meg is halljuk. Lehet, hogy kényelmetlen, lehet, hogy épp elhív a komfortzónánkból. De ha végiggondolod, hogy a Teremtő Mindenható Isten munkatársa lehetsz, nem dobban meg a szíved? " Amikor Illés elment mellette, rádobta a palástját.  20 Akkor ő otthagyta az ökröket, Illés után futott, és ezt mondta: Hadd csókoljam meg apámat és anyámat, azután követlek! Ő azt felelte: Menj, de térj vissza, mert valamit tettem veled.  21 Elizeus otthagyta őt, de aztán vette az egyik pár ökröt, levágta, és az ökrök szerszámánál megfőzte a húst, odaadta a népnek, és ettek. Ő pedig elindult, követte Illést, és szolgálatába állt." I Kir 19, 19-21 "...hallottam az Úr szavát, amint így szólt: „Kit küldjek el? Ki megy el nekünk?” Így válaszoltam: „Itt vagyok, engem küldj el!” Iz 6,8, " Ezek után kiment, s meglátot

A zarándoklat térképe 2015.

Kép
A 2015. évi Jerikó zarándoklat útvonala, időpontjai és állomásai

Életemet adni testvéreimért? Mármint hogy én?

Július 27. "Abból ismerjük a szeretetet, hogy ő az életet adta értünk; ezért mi is tartozunk azzal, hogy életünket adjuk testvéreinkért." (1Jn 3,16) "Szerezd meg! Vedd el, ami a tiéd!" Ilyen és ehhez hasonló felszólítások nem csupán a felnőttek világában léteznek. A gyerekek is sokszor ismerik már ezt a hozzáállást: csak magadra gondolj, elég, ha magaddal törődsz. Ilyen világban nem is csoda, ha a gyerekek felnőve a szeretet és a kölcsönösség helyett csupán az önzést ismerik, és csak azt gyakorolják. Az evangéliumok tanúsága szerint Jézus minden lehetséges alkalommal tükröt tartott az emberi önzés elé. Számára még a nekünk természetesnek tűnő emberi törvényeket, a másik emberen való megtorlás lehetőségét is felülírta egy sokkal erősebb szeretet. A jézusi szeretet a mindenek ellenére való áldozatos szeretet. János apostol ezt a jézusi szeretet állítja a középpontba, hogy életünket ennek a szeretetnek a szempontjából gondoljuk újra. Azt, hogy mi hogyan éljük meg a

Bizalom és imádság

Július 26. "Az iránta való bizalmunk pedig azt jelenti, hogy ha bármit kérünk az ő akarata szerint, meghallgat minket." (1Jn 5,14) Egy ókori mondában két fiatalemberről olvasunk, akik felkerestek egy sivatagi remetét. Arra kérték, hogy magyarázza meg az imádság értelmét, és tanítsa meg őket imádkozni. A remete így szólt hozzájuk: - Látjátok ezt a két kosarat? Fogjátok, menjetek a folyóhoz, s hozzatok benne vizet. Az ifjak el is szaladtak, s a folyónál telemerítették a kosarakat. Igen ám, de amíg visszaértek, szinte egy csepp víz sem maradt azokban. Ekkor ezt mondta Isten embere: - Próbáljátok meg még egyszer, hátha marad benne mégis valami, míg visszaértek. - De másodszor sem változott a helyzet. Ekkor tovább biztatta őket: - Menjetek, és próbálgassátok egészen addig, míg egyszer csak hátha sikerül mégis hoznotok vizet abban kosárban. Az egyikük hamar abbahagyta a teljesen értelmetlennek tűnő vállalkozást. A másik azonban kitartóan, újra meg újra lement a folyóhoz, me

"Legyetek jók, ha tudtok," Tudtok?

 Július 25. "A békesség Istene pedig, aki az örök szövetség vére által kihozta a halottak közül a mi Urunkat, Jézust, a juhok nagy pásztorát, tegyen készségessé titeket minden jóra, akaratának teljesítésére, és munkálja bennünk azt, ami kedves őelőtte Jézus Krisztus által, akinek dicsőség örökkön-örökké. Ámen." (Zsid 13,20-21) "Legyetek jók, ha tudtok..." - mondja Fülöp atya, a későbbi Néri Szent Fülöp Luigi Magni örökszép filmjében, amelynek címe is ez. Luther kortársa jó humorral elegyítette az evangéliumi tanítást, ami az ő idejében meghökkentő volt. Ezért is kapta a buffone de Dio - Isten bohóca - gúnynevet. "Legyetek jók, ha tudtok, de ha nem tudnak, mit lehet tenni?" - mondta egyszer paptársának, mikor az rosszallását fejezte ki a Fülöp atya által felkarolt lelencgyerekek rendetlensége miatt. Annyi szeretet és az evangéliumnak olyan mély megértése rejlik ezekben a szavakban! Keresztyén emberként moralizálás helyett képviselnünk kell az ige egyszer

A 2015. évi zarándoklat indulása (kérem elolvasni és válaszolni!) FONTOS!

A 2015. évi Jerikó zarándoklat induló állomása Esztergom. Ide érkezünk augusztus 14-én a délutáni órákban, ahol az Esztergomi Szent György Plébánián Főtisztelendő Fehérvári Lajos plébános úr lát vendégül minket éjszakára. 18 órai kezdettel részt veszünk a Ferences Templomban a Ferences zarándoklat szentmiséjén, a szentmise után átadjuk az egyik zarándokzászlót a ferences zarándoklat vezetőjének, Főtisztelendő Dobszay Benedek OSB atyának. Ők fogják járni a zarándokutat a Jerikó zarándoklat nevében is Szécsényig. Itt vesszük át a zászlót és folytatjuk az utat keleti irányban. Augusztus 20-án fél 5-kor kelünk, és hajnali 5 órakor elindulunk a Szent György Plébániától a Duna mellett a székesegyházat útba ejtve Nyergesújfalu felé nyugati irányban.  A székesegyháznál csatlakoznak a helybéli zarándokok, és papi áldást követően megyünk tovább. A nap végén Nyergesújfalun a jelenlegi tervek szerint szentmisén veszünk részt. A Ferences zarándoklat Márianosztra, Kemence, Dejtár útvonalon érkezik

Isten ölelő karjai

 Július 24. "Akit nekem ad az Atya, az mind énhozzám jön, és aki énhozzám jön, azt én nem küldöm el..." (Jn 6,37) A hétköznapi életben számos alkalommal kell szembesülnünk elutasítással, és sokszor azt érzékeltetik velünk akarva-akaratlanul, hogy nincs ránk szükség. Persze az indok mindig más és más. Elítélhetnek és elutasíthatnak valakit a bőrszíne, vallása, kinézete, viselkedése, életkora vagy tulajdonképpen bármilyen dolog miatt. És sajnos sokszor mi magunk is megtesszük ezt, és nemet mondunk egymásra, még a gyülekezeteinken belül is. Olyan sokszor nem vagyunk nyitottak egymás iránt, hanem emberi elvárásokat támasztunk az "érkezők" felé. Pedig mennyire jó lenne, ha bennünk is ott lenne az a krisztusi hozzáállás, amely nem elutasító, nem kirekesztő, hanem épp ellenkezőleg, befogadó! És bár talán mi mind azt szeretnénk, hogy "többen legyünk", de vajon mit teszünk ezért? Vajon szívesen látjuk-e az érkezőket? Mindenkiről úgy gondolkodunk-e, hogy helye va

"minden vígasztalásnak Istene"

Július 20. "Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene, aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban azzal a vigasztalással, amellyel az Isten vigasztal minket." (2Kor 1,3-4) "Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod?" - teszi fel a kérdést Bródy János szomorú-szép dalában. Azt a kérdést, amely biztosan mindannyiunkat foglalkoztatott már: amikor tehetetlenül álltunk egy kedves barátunk, családtagunk szomorúsága, gyásza, vigasztalhatatlansága mellett, amikor kevés volt minden szó, amikor a jól begyakorolt szlogenek - minden rendbe jön, ne izgulj! - már olyan üresen és semmitmondóan csengtek. És voltunk már talán saját szomorúságunkkal is így: vigasztalódnék, de nem tudom, mit tegyek, hogy elűzzem a bánatom... Pál apostol számára nem kérdés, hogy hol a vigasztalás minden nyomorúságra. És ő nem a levegőbe beszél, amikor a vigasztalás Istenéről szól

Prófétai küldetésed van!

" értésetekre adom, hogy aki Isten Lelke által szól, az egy sem mondja: „Átkozott legyen Jézus.” De azt sem mondhatja senki: „Jézus az Úr”, csak a Szentlélek által. I Kort 12,2-3 "Amikor azonban üdvözítő Istenünk kinyilvánította jóságát és emberszeretetét, megmentett minket.  Nem azért, mert igazak voltak tetteink, hanem irgalmasságból, s a Szentlélekben való újjászületés és megújulás fürdőjében", Tit 3,4-5 " Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, tulajdonul kiválasztott nép vagytok, hogy annak dicsőségét hirdessétek, aki a sötétségből meghívott benneteket csodálatos világosságára" I Pt 2,9 A keresztség által tehát részesülünk Krisztus papi, királyi és prófétai küldetésében. Így ránk vonatkozik a Jeremiás ajkára adott Ige:  "  Így szólt hozzám az Úr:  „Mielőtt megalkottalak anyád méhében, már ismertelek; mielőtt megszülettél volna, fölszenteltelek, és prófétául rendeltelek a nemzetek javára." Jer 1,4 Ezt a küldetést
Kedves Testvérek! Megemlítenék néhány szempontot az idei zarándoklat minél sikeresebb lebonyolítása érdekében: Nagyon kérlek mindnyájatokat, hogy az út két szomszédos állomása közötti, napközben érintett településeit legyetek szívesek megkereni, és tájékoztatni őket arról, mikor fogunk átvonulni  településükön. Ez azért fontos, hogy a helybeliekkel is tudjunk imádkozni településükért, vezetőikért, családjaikért, nemzetünkért. Az imádság tisztít, formál, megszentel. "Téged pedig, emberfia, őrállónak rendeltelek Izrael háza számára; ha tehát beszédet hallasz számból, mint az enyémet hirdesd azt nekik. "  Ez 33,7 Nagyon kérjük, hogy ha lehetséges, a  vasárnapi miséken pár szóban lehetőleg több vasárnapon is  hangozzék el a lényege ennek a zarándoklatnak, hogy értse meg mindenki, az is, aki először hallotta. Ez áldozat azért a nemzetért, amelynek tagja vagyok. A gyermekeim jövőjéért, mert a gyermekeinkért nekünk kell megvívni az imaharcot.  Állásfoglalás ez a minket is o

Jézus békéje

 Július 16 "Jézus erre ismét ezt mondta nekik: Békesség néktek! Ahogyan engem elküldött az Atya, én is elküldelek titeket." (Jn 20,2 Jézus egyik legismertebb szava ez az ige, amelyet az úrvacsorai liturgiában hallhatunk újra és újra istentiszteleteinken: békesség néktek! Shalom! Ez az egyik legősibb köszöntési forma, amely Jézusnál új értelmet nyert. A béke nála nem csupán a háború hiányát jelenti, hanem sokkal többet. Béke, amely testi-lelki-szellemi síkon is érezhető. Benne van a nyugalom és benne van a teljesség. Jézus máshol azt is mondja, hogy "az én békémet" adom nektek. Vagyis az "övé" nem olyan, mint a "miénk"! A "miénk" sokszor nem is hasonlít az "övére". Nekünk, embereknek a háborúk, a csaták mindig csak fájdalmat és halált hoztak. Az emberiség egy-egy világégés után megfogadta, hogy ilyet soha többet nem tesz. És mégis mindig jött az újabb békétlenség. Mert nem vigyáztunk rá, mert nem tudtuk megőr

Imaharcra fel!

Drága Testvéreim! A hit hirnökei vagyunk,  Krisztus nagykövetei. Ezzel a méltósággal, és egyben alázattal vegyük fel hátizsákunk, csatoljuk be derekunkon az igazság övét,  öltözzünk  az igazság páncéljába, kössük fel  a készség saruját,  vegyük fel a hit pajzsát, húzzuk fejünkre az üdvösség sisakját,  és ragadjuk kézbe a lélek kardját, az Isten Igéjét. Megvan?  Akkor indulhatunk! „Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónjához, hogy irgalmat találjunk  és kegyelmet kapjunk” Zsid 4,16 Az irgalmasság feltétele a szomjúság, forrása a szeretet. A   zarándoklat forrása, központja és megcselekvője a Mindenható Isten, aki ki akarja árasztani nemzetünkre Szentlelkét, irgalmát, szét akarja osztani kincseit.  De van-e, aki meghallja hívó szavát?  „Isten nem hagy magából gúnyt űzni. Amit az ember vet, azt is aratja.” Gal 6,7 Akkor odalépek Isten oltárához, örömöm Istenéhez. Ujjongva dicsőítlek citerával, Uram, én Istenem. Zs 43,4 Ezzel a lélekkel, a hála és bizalom érzésével in

Az öröm, mint kereszténységünk fokmérője

 Július 9. "Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek!" (Fil 4,4) Krisztus-követőként az egyik legfontosabb küldetésünk, hogy szavainkban és tetteinkben is az egy igaz Istent dicsőítsük. Erre buzdít ma téged Pál apostol is. Örülj annak, hogy ismered az Istent, hogy megtapasztaltad jelenlétét, szavát, vezetését, szeretetét életedben. Adj neki ma is hálát mindazért, aki ő maga, s amit tett érted! Örüljetek! Ez a szó a görög nyelvben azonban nemcsak annyit jelent, hogy légy boldog vagy vidám, hanem az akkori kultúrában ezt a formulát búcsúzásként, egyfajta áldásként is használták. Isten ezzel az áldással bocsát most téged útra, hogy a mai napon is ez ösztönözzön téged arra, hogy elhagyd a múltat és annak nyomorúságát, és felkészít valami hatalmas áldás eljövetelére. Örüljetek az Úrban! Örülj abban, aki volt, aki van, és aki eljövend. Abban az Úrban, aki nagyobb mindennél és mindenkinél! Hittel örülj a mi Istenünkben, olyan hittel, ami elég erős, hűséges, kitartó é

Napi Igék június 8. szerda

Amikor tehát megéheztek, a nép a fáraóhoz kiáltott, és élelmet kért tőle. Ő azt felelte nekik: ,,Menjetek Józsefhez, s amit ő mond nektek, azt cselekedjétek!’’ Amikor aztán súlyosbodott az éhínség Egyiptom egész földjén, József megnyitotta az összes gabonatárolót, és adott az egyiptomiaknak, mert őket is sújtotta az éhség. Erre minden ország Egyiptomba ment, hogy eleséget vásároljon Józsefnél, mivel az éhínség egyre súlyosabb volt az egész földön. 42,5-7a.17-24a Bementek tehát Izrael fiai Egyiptom földjére, másokkal együtt, akik szintén odamentek vásárolni, mert éhség pusztított Kánaán földjén. József volt tehát a kormányzó Egyiptom földjén, és az ő engedélyével adták el a gabonát a népeknek. Amikor aztán testvérei leborultak előtte, megismerte őket, de mintha idegenek lettek volna, keményen szólt hozzájuk, és megkérdezte tőlük: ,,Honnan jöttetek?’’ Azok azt felelték: ,,Kánaán földjéről, hogy ennivalót vegyünk.’’ Azzal fogságba vetette őket, három napra. Harmadnapon azonban kihozatta